SKILL_002 · 2022–2023
Miért beszél más nyelven a készséghiányról a cég és a dolgozó?
Az OECD két külön adatfelvételének magyar top 3 listái nem fedik egymást. Ez fontos nézőpontkülönbség, de önmagában nem bizonyítja, hogy a felek ugyanarra a kérdésre eltérő választ adtak.
01Problémamegoldás
02Technikai készségek
03Csapatmunka
01Számítógépes és szoftveres
02Idegen nyelv
03Egyéb
Adatok táblázatban
| Terület / mutató | Érték | Időszak |
|---|---|---|
| készséghiányt jelző magyar cégek | 27 % | 2022–2023 |
| magát alulképzettnek érző dolgozók | 4 % | 2022–2023 |
Mennyi ez valójában?
A két top 3 lista különbözik. Ezt jelzésként érdemes olvasni arra, hogy a készségigény felmérésébe mindkét oldalt be kell vonni.
Nézz mögé
A fő szám mögötti mintázat
Mit látunk?
A szám mögötti történet
A munkáltatói felmérés a cégek által érzékelt készséghiányt, a felnőtt készségfelmérés pedig azokat a területeket kérdezi, amelyekben az alulképzettnek érzett dolgozók fejlődnének. Az OECD maga is egymás mellé helyezi a két nézőpontot, de a két lista eltérő populációból és válaszkategóriákból épül.
A magyar cégek top 3 készséghiánya a problémamegoldás, a technikai készség és a csapatmunka; az alulképzettnek érzett dolgozók a számítógépes és szoftveres, az idegen nyelvi és az egyéb készséget emelik ki. A két lista külön adatfelvételből származik.
Forrás és módszertan
OECD · 2024
- Adatkészlet
- Understanding Skill Gaps in Firms · Table 1.4
- Adat vonatkozási ideje
- 2022–2023
- Populáció
- Magyar vállalatok; valamint 25–65 éves, nem önfoglalkoztató foglalkoztatottak
- Földrajz
- Magyarország
- Forrás utolsó ellenőrzése
- 2026-08-24
- Frissítési mód
- Verziózott, kurált adat