WORK_006 · 2025
Megbecsülik azt az erőfeszítést, amit beleteszünk?
Minden negyedik magyar dolgozó szerint kevés a munkájáért kapott viszonzás.
−7 százalékpont
Magyarország és EU27 között
Adatok táblázatban
| Terület | Arány | Minta | Adatfelvétel |
|---|---|---|---|
| Magyarország | 27% | 1004 fő | 2025. március 31. – április 11. |
| EU27 | 34% | 25 688 fő | 2025. március 31. – április 14. |
| Eredeti kérdés: Does your job expose you to a lack of reward (pay, career opportunities, recognition) for the effort you put into your work? | |||
Mennyi ez valójában?
100 magyar dolgozóból 27, az EU-ban 34 mondta, hogy munkája kevés fizetést, karrierlehetőséget vagy elismerést ad a befektetett erőfeszítéshez képest.
Nézz mögé
A fő szám mögötti mintázat
Fizetés
Karrierlehetőség
Elismerés
A felmérés ezt a három lehetséges viszonzást egyetlen kérdésben mérte, ezért az eredmény nem bontható fel közöttük.
Mit látunk?
A szám mögötti történet
A munka és a viszonzás egyensúlya nem csak a fizetésről szól. Az OSH Pulse egyetlen kérdésben fogta össze a bért, az előrelépési lehetőséget és az elismerést: a magyar válaszadók 27%-a érzékelte ezek hiányát a befektetett erőfeszítéséhez képest.
Az OSH Pulse 2025-ben a magyar dolgozók 27%-a, az EU27 válaszadóinak 34%-a mondta, hogy kevés viszonzást — fizetést, karrierlehetőséget vagy elismerést — kap a munkájába fektetett erőfeszítésért. A magyar arány 7 százalékponttal alacsonyabb az uniósnál.
Forrás és módszertan
Módszertani korlátokkal olvasandóEU-OSHA · 2025 · publikálva: 2025-09-23
- Adatkészlet
- Flash Eurobarometer OSH Pulse 2025 · B1_6
- Adat vonatkozási ideje
- 2025
- Populáció
- 16 éves vagy idősebb, alkalmazottként vagy önfoglalkoztatóként dolgozó személyek; Magyarországon 1 004, az EU27-ben összesen 25 688 telefonos interjú
- Földrajz
- Magyarország és EU27
- Forrás utolsó ellenőrzése
- 2026-10-22
- Frissítési mód
- Verziózott, kurált adat
Mit nem jelent ez?
Önbeszámolós, telefonos felmérés. A kérdés a fizetést, a karrierlehetőséget és az elismerést egyetlen válaszban fogja össze, ezért nem mutatja meg, melyik elem hiányát, milyen tartósan vagy milyen súlyosan érzékelték a válaszadók. Az országok közötti különbségből nem következtetünk okokra, konkrét vezetői magatartásra vagy általános munkahelyi kultúrára.