LEAD_001 · 2025
Kevés nő van a magyar vezetők között?
2025-ben Magyarországon a vezetők 41,7%-a nő volt. Ez meghaladta a 36,0%-os uniós átlagot, de elmaradt a nők 47,0%-os magyar foglalkoztatotti arányától.
5,3 százalékponttal alacsonyabb a magyar foglalkoztatotti aránynál
+5,7 százalékponttal magasabb a 36,0%-os EU27-átlagnál
Adatok táblázatban
| Mutató | Arány | Eltérés |
|---|---|---|
| Nők a magyar foglalkoztatottak között | 47,0% | viszonyítási alap |
| Nők a magyar vezetők között | 41,7% | -5,3 százalékpont |
| Nők az EU27 vezetői között | 36,0% | Magyarország: +5,7 százalékpont |
Mennyi ez valójában?
100 magyar foglalkoztatottból 47 nő. Ha 100 vezetőt nézünk, közülük nem 47, hanem körülbelül 42 nő.
Nézz mögé
A fő szám mögötti mintázat
Kerekített KSH-összefoglaló · nem tizedes pontosságú ágazati rangsor
Mit látunk?
A szám mögötti történet
Az összkép kedvezőbb, mint amit a „nincsenek női vezetők” állítás sugall: Magyarország a nők vezetői arányában az uniós mezőny élén áll. Ez mégsem jelent egyenletes képviseletet. A magas országos átlag mögött erős ágazati különbségek vannak.
2025-ben Magyarországon a foglalkoztatottak 47,0%-a, a vezetői foglalkozásokban dolgozók 41,7%-a volt nő. A két magyar arány között 5,3 százalékpont a különbség. A nők vezetői aránya ugyanakkor 5,7 százalékponttal meghaladta a 36,0%-os uniós átlagot. A KSH szerint a magas országos érték erős ágazati eltéréseket takar: a közszolgáltatásokban jóval magasabb, az iparban és a mezőgazdaságban jóval alacsonyabb a női vezetők aránya.
Forrás és módszertan
Módszertani korlátokkal olvasandóKSH · Eurostat · 2025 · KSH-tábla frissítve: 2026-02-20
- Adatkészlet
- mun0010 · lfsa_egais
- Adat vonatkozási ideje
- 2025
- Populáció
- Magyarországon élő, 15–74 éves foglalkoztatottak; a vezetők a FEOR’08 / ISCO-08 1. főcsoportjába tartoznak
- Földrajz
- Magyarország és EU27
- Forrás utolsó ellenőrzése
- 2026-09-22
- Frissítési mód
- Adapterrel követett
Mit nem jelent ez?
Az adat a vezetői foglalkozások széles főcsoportját méri. Nem különíti el a vállalati felsővezetőket, középvezetőket, intézményvezetőket és törvényhozókat, nem mutatja a döntési hatáskör nagyságát, a szervezeti hierarchia szintjét, a vezetővé válás esélyét vagy a vezetői béreket. A magas országos arány ezért nem azonos a felsővezetői vagy igazgatósági nemi egyensúllyal, és nem bizonyítja az egyenlő előrelépési lehetőséget.